Pohner Ádám és csapata a 12. helyet szerezte meg a 2019-es Bocuse d'Or szakácsversenyen szerdán Lyonban. Összesen 24 ország képviselte magát az idei versenyen, a nyertes Dánia lett.

A második helyezéssel járó díjat Svédország kapta, a harmadik Norvégia lett.



A győztes dán csapat (k), a második helyezett svéd (b) és a harmadik norvég (j) együttes a világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d'Or világdöntőjének eredményhirdetésén Lyonban 2019. január 30-án.
 

A tányértéma - azaz a kötelező elemnek számító étel - a Chartreuse „Hommage Robouchon” nevet kapta a menükártyán. Maga a chartreuse burgonyával és padlizsánnal készült, valamint kagylófélékkel. A tányéron szerepel még egy tormás almasaláta uborkával, zöldspárga, valamint pastis mártás.

Pohner maga is elmondta, hogy kedden - azon kívül, hogy elromlott a sokkoló nevű eszközük - igazából minden flottul ment, és minden úgy készült el, ahogy annak kellett. A magyar csapat kedden készítette el a két tányért, de a pontok csak a szerdai eredményhirdetésen derültek ki.

Pohner Ádámot, Csillag Richárd commis segítette, coachként Segal Viktor vett részt a munkában. A magyar csapat felkészülését a korábban aranyérmes Orjan Johannessen is segítette, mellette pedig a versenyzőként bronz-, coachként pedig aranyérmet nyert Odd Ivar Solvold is a magyarokkal dolgozott. Pohner jelenleg a balatonszemesi Kistücsök séfje.

A díjátadón azt is bejelentették, hogy a következő, 2020-as döntőt Tallinnban fogják rendezni.

Korábbi cinkkünkben már írtunk arról, hogy Ausztria megszorításokkal készül minden külföldi munkavállalónak, ámbár ennek végrehajtása törvénybe ütközik.

A január elsejétől érvényes intézkedés több tízezer magyart is érint, akiknek a gyermekei Magyarországon élnek, emiatt a kormány is kérte az uniós fellépést.

Eljárást indít az Európai Bizottság Ausztria ellen amiatt, hogy az országban dolgozó uniós polgárok családi ellátásaira és családi adókedvezményeire indexálást vezetett be, ha gyermekei külföldön tartózkodnak – jelentette be a brüsszeli testület. A 2019. január elsejétől érvényes intézkedés több tízezer magyar állampolgárt is érint, nem véletlen, hogy a magyar kormány jelezte: ha az Európai Bizottság nem jár el az ügyben, kész az Európai Bírósághoz fordulni.

Szerencsére a kormány ezúttal nyitott kaput döngetett. Az indoklás szerint: sok Ausztriában dolgozó uniós polgár, akik a helyi munkavállalókkal azonos mértékben járulnak hozzá a szociális biztonsági és adózási rendszerhez, kevesebb ellátásra jogosult, mert gyermekeik egy másik tagállamban élnek. A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok azonban nem teszik lehetővé a tagállamoknak, hogy kizárólag azért csökkentsék a biztosított személyeknek nyújtott pénzbeli ellátásokat, mert ők vagy családtagjaik egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel; Illetve, megerősítették, hogy az intézkedés szembemegy az uniós alapelvekkel.

A bizottság közleményében kiemelik:

Az osztrák kiigazítási mechanizmus diszkriminatív, mivel pusztán azért csökkenti az Ausztriában munkát vállalók családi ellátásait és adókedvezményeit, mert gyermekeik más tagállamban laknak. Semmi jelentősége sincs annak, hogy a szóban forgó másik tagállamban a megélhetési költségek alacsonyabbak mint Ausztriában, mivel az ellátásokat egyösszegű támogatás formájában fizetik, és azok nem kapcsolódnak a gyermek eltartásának tényleges költségeihez.

forrás:hvg.hu

Jelenleg az országban kétféle rendszám van forgalomban, bár a régi típusú, 1947-es sorozatból már igen keveset lehet találni. Íme, az 1990-es sorozat:

Kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen csütörtökön az Európai Bizottság azon vitatott törvény miatt, amelynek értelmében másképpen számítják az országban dolgozó uniós polgárok családi ellátásait és adókedvezményeit, ha a gyerekeik külföldön élnek.

A brüsszeli testület arról számolt be, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Ausztriának, s ezzel megindult az eljárás az uniós előírásokat sértő jogszabály ügyében.

A közösségi jog tiltja, hogy az EU valamely országa csökkentse a joghatósága alatt biztosított személyeknek járó pénzbeli ellátásokat pusztán azért, mert ők vagy a családtagjaik másik tagállamban laknak, ahogyan az állampolgárság alapján történő megkülönböztetést is. A családi ellátások mérséklése ilyen módon nemcsak megszegi a szociális biztonságra vonatkozó uniós szabályokat, hanem sérti az egyenlő bánásmód elvét is - írták az indoklásban.

 

"Az Európai Unióban nincsenek másodrendű munkavállalók és gyermekek. Ha az utazó munkavállalók ugyanúgy járulnak hozzá a szociális biztonsági rendszerhez, mint a helyiek, akkor ugyanolyan ellátásokat kell kapniuk, még abban az esetben is, ha gyermekeik külföldön élnek" - emelte ki Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos.

Az osztrák hatóságoknak két hónapjuk lesz válaszolni az ismertetett kifogásokra. Amennyiben nem érkezik megfelelő válasz, akkor az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Bécsnek. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.

Január 1-jétől az Ausztriában munkát vállaló uniós polgárok nem ott élő gyermekei után a családi ellátás és a személyijövedelemadó-kedvezmény összegét az osztrák hatóságok - a munkavállaló hazájában érvényes - árszínvonal alapján állapítják meg. Az Ausztriában dolgozó magyaroknak például csak a "rendes" családi pótlék nagyjából 56 százalékát fizetik ki a Magyarországon élő gyerekeik után.

A magyar kormány nemrég diplomáciai jegyzéket adott át az osztrák kormánynak, a múlt héten pedig Marianne Thyssenhez fordult, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást az új családtámogatási szabályozás miatt.

forrás:alon.hu