Érdekességek sorát kínálja a mesebeli osztrák település, Hallstatt

Korunk – sőt, a teljes filmtörténelem – egyik legegyedibb képi világú filmrendezője Wes Anderson, aki mindig olyan vizualitással vértezi fel alkotásait, mely egyszerre elkápráztatóan szürreális és színpompásan vonzó. Ez a jellemzés tökéletesen illik a mintegy 750 lakossal rendelkező Hallstattra is, így például az amerikai mozgóképes zseni A Grand Budapest Hotel című filmjét akár forgathatták volna itt. Részletekbe menően megfigyelhetőek egyezések: Wes Anderson rendre megfűszerezi a munkáit egy kis bizarr hangulattal, ami a hallstatti atmoszférában szintén jelen van. Elismerem, furcsa párhuzam ez, de legalább annyira különleges, mint az említett rendezőguru és a világörökség részének számító osztrák település.

A tópart és a sziklafal közötti szűk hely miatt a hegy lábához épült a római eredetű település, ami egyetlen, hosszú főutcából áll

A rövid popkulturális kitérő után vegyük sorra, mitől olyan varázslatos és fantasztikus hely az Alpokban fekvő Hallstatt. Amivel a turisták először szembesülnek errefelé, az a letaglózó szépségű környezet: a kristálytiszta vizű Hallstatti-tavat és a meredeken köré magasodó hegyeket hetekig lehetne nézegetni. A tó legmélyebb pontja egyébként 125 méter, így nyáron sem túl meleg. A tópart és a sziklafal közötti szűk hely miatt a hegy lábához épült a római eredetű település, ami egyetlen, hosszú főutcából áll. Annakidején újabb házakkal csak némileg felfelé és hosszában tudott bővülni a barokk város, így már régen elérte a végleges méretét. Az épületek között nem egy a 15-16. századból való, emellett Hallstattban található a világ legrégebbi ismert sóbányája, mely több mint hétezer éves és ma is működik – nem véletlen, hogy a település neve a hagyományok szerint „a só helye” kelta kifejezésből származik. 2002-ben átalakították múzeummá a bányát, aminek 838 méter magasan lévő bejáratához a hegyoldalba épített felvonóval lehet feljutni, illetve gyalogtúrával a bányászok által több ezer éven át használt úton.

Hallstatt főterét Ausztria legszebbjeként emlegetik

A már említett helyszűke miatt a hallstattiak a gyümölcsfáikat szorosan a házakhoz ültették, és felfuttatták azokat a falakon. Ugyancsak a helyhiány eredményezett egy másik, meglehetősen furcsa nevezetességet: a hegyoldalba épült Mária Mennybemenetele nevű katolikus plébániatemplom kertjében található egy teraszosan kialakított temető, amely hamar elérte a határait, ezért a 18-19. századtól kezdődően fokozatosan, 10-20 évente felszámolták a sírokat, az azokból előkerült koponyákat megtisztították, kifehérítették, majd kalligrafikus betűkkel ráírták az elhunyt nevét, esetenként virágmotívumokkal díszítették. Végül a Csontházban, a három különösen szép szárnyas oltárral büszkélkedő késő gótikus templom melletti kápolnában helyezték el őket, több mint 1200 koponya került ide. Manapság már másik temetkezési formát, hamvasztást is lehet választani. Az utolsó koponya 1995-ben lelt örök nyugalomra a Csontházban.

Hallstatt főterét Ausztria legszebbjeként emlegetik – nem érdemtelenül, ugyanis itt minden megtalálható összesűrítve, ami miatt a település annyira magával ragadó. A háromszög alakú, mesebeli hangulatú tér közepén áll a Szentháromság-szobor, melyet az 1750-es helyi tűzvészre emlékeztetve emeltek néhány esztendővel később. A magas, keskeny tornyával a város látképének meghatározó eleme az 1863 októberére felépült evangélikus templom, ahol rendszeresek a kulturális programok, koncertek. A település felett magasodó sziklafal tetején fekszik a nagy múltú Rudolf-torony. Valójában inkább egy villára hasonlít a létesítmény, ami egy 1282 és 1284 között eredetileg védelmi célra épült, de aztán hat évszázadon keresztül a sóbánya aktuális vezetőjének otthonaként szolgáló torony utóda. A hajdani toronynak már nincs nyoma, az egykori helyének környékén álló, ugyancsak Rudolf-toronynak nevezett épület az 1960-as évek óta étteremként működik. Mellette található a Skywalk-kilátó, 360 méterrel a hallstatti belváros felett.

A Skywalk kilátó 360 méterrel magasodik a hallstatti belváros fölé, innen elképesztő panoráma tárul a szemünk elé a Hallstatti-tóra és a hegyekre Fotók : Polgár Tibor

Hallstattot a 19. századig csak gyalog vagy vízen keresztül lehetett megközelíteni, az első útkapcsolat 1875-ben épült ki ide. A kisváros ma már autómentes övezet, annak területét sorompóval védik. A település kiemelt úti célnak számít a turisták körében, nem ritka, hogy egyszerre több ezer látogató nézelődik a mindössze 60 négyzetkilométeres területen. A távol-keletik körében különösen népszerű Hallstatt, ebben minden bizonnyal az is közrejátszik, hogy Kínában megépítették a pontos mását. Mi ez, ha nem a legendává válás egyik jele?

forrás: https://www.vaol.hu/utazo/erdekessegek-sorat-kinalja-mesebeli-osztrak-telepules-hallstatt-2247625/?fbclid=IwAR1H38Dte7LknjgEmgfRrVXdCcfVpKw2RIY9Sk0ESqbZaiSg-6DgjYoPgM0